Oldalak

2013. február 1., péntek

A várakozással...

...ellentétben hihetetlen informatívan zajlott le a szülői értekezlet. Ennek következtében a kérdéseimet sem kellett feltennem 1 kivételével. Az iskola is szervez (majd) lehetőséget az önkéntes munka elvégzésére, nem veszik zokon, ha valaki önálló tevékenységet folytat, de miután ezen a fronton is nagyon komoly a bürokrácia jobb, ha össznépileg mennek birkulni (együtt csinálni a semmit.) Tehát ismét adunk a 'végterméknek' egy hatalmas taslit (Bár az osztály főnök halkan megjegyezte, hogy 2016.-ig még annyi minden történhet, most ezt kell követni , ami van.)
Egyetlen kérdés hangzott el, amit mondjuk én tettem fel. Mégpedig az Hogy akkor most melyik legyen előtérben? Az iskolai, vagy a saját program? Erre volt a fenti: 3. mondat a válasz. Ennyi.

Mégpedig -és most a saját véleményem következik- ha már csinálunk valamit, akkor azt úgy csináljuk ahogy kell. És ráadásul úgy, ahogy kell...( nem kampányszerűen,  4 szombatot elfoglalva, hanem hosszútávon). Na mindegy...Lehet, hogy én lihegem túl ezt a témát.

Ezek után már csak a szokásos protokoll zajlott, kirándulás, gyerekek viselkedése+ tanárok véleménye, osztály pénz... ahogy szokott

Kellemes napos pénteket kívánok Mindenkinek!:)

Andicsek

2 megjegyzés:

  1. Ez az önkéntesség is ott fogja végezni majd, ahol a kötelező hitoktatás, meg, hogy max. hány kiló lehet az alsós táskája. Azt is szépen bevezették, a kölök meg cipelt, mint egy öszvér.

    VálaszTörlés
  2. Igen Dóri! Pont erről beszélek, semmi nem úgy van , ahogy igazán kellene.

    VálaszTörlés