Oldalak

2012. március 7., szerda

Három a magyar igazság...

... és a mi esetünkben nem lesz ráadás. Már csak azért sem, mert nem jelöltünk meg több iskolát pálya választás szempontjából. A régi lakóhelyünkre mentünk ma, ott ahol 19 évig éltünk. Anna csak hatot. Ma mégis olyan örömmel és vágyakozással ment a  régi ovijába meglátogatni az óvónéniket akiket nagyon szeretett és a mai napig is rajong értük. Feldobódva és már gyakorlottan abszolválta a felvételit. Őszinte leszek, hiszen eddig is ezt tettem. Ahogy vissza emlékszem eddigi életemre, nem emlékszem, hogy valaha is kértem volna a protekció nyújtotta előnyt. Mint ahogy most sem. Anna nem emlékezett az iskola igazgató nőjére, viszont én annál inkább mivel kb, 25 éve ismerjük egymást,. Szóval a program végeztével Anna " könyörgött" egy kicsit, hogy várjuk meg amíg kijön az igazgató néni, mert mert mert. szóval csak. Valóban beszéltünk pár szót, de igazából a költözésről családról múltról volt szó.  Jövő héten értesítenek az eredményről. 
De ugye milyen az ember? Elmélkedik, gondolkodik, tervezget elemez, továbbgondol, átértékel, újraértékel, átgondol, és még a fene tudja milyen tevékenységet tesz az agyával.
Szóval vegyük az optimális esetet ami a mi esetünkben a "legrosszabb". Mégpedig ha mindhárom helyen tetszett a Gyermek. Ha Than Károly? félötös kelés, délután négy-öt körüli hazaérés. Viszont amit ott láttunk, nagyon tetszett. Másfél évnyi érzelem és "odaszeretnék menni" érzés. Ha Telepy Károly? egy órával későbbi kelés, ezáltal korábbi hazaérés. Itt nem tudjuk még mit tudnak nyújtani szakmai alapozás terén, mert még nem indult rend védelmi szak. Hunyadi Mátyás? összesen 20km utazás. ismerős közeg, Rokonság nagy része közel. Itt ugye sima gimnázium. Szóval érdekes helyzet. 1 hét múlva ilyenkor már sokkal többet tudunk.
  "Akkor kell átugrani az árkot amikor ott állunk a partján"  (ismeretlen szerző)

Kellemes csütörtököt!

Andicsek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése